A rohanás, a cetlire írt napi teendők, határidők világában nehéz néha egy kicsit megállni és befelé figyelni, nem arra, amit a világ diktál, hanem amire a lelkünknek van szüksége. Még az ünnepnapokat is nehéz munkától mentessé tenni, kiűzni belőlük mindazt, ami nem odaillő. Meg kellene próbálni legalább egyszer a húsvéti versek csokrát tartalmazó könyvet elővenni a határidőnapló helyett. A belső szobába elvonulni az emberektől zajos bevásárlóközpontok helyett, a templomi padba leülni a tévé előtti kanapé helyett.
Csillapítani kellene néha a szépre, a jóra, az emberfelettire való vágyunkat, nemcsak a testünk kívánságait. Akkor lehet, hogy az ünnep tényleg ünnep lenne, megtelne tartalommal és amikor elmúlik, akkor nem ugyanolyan fásultan indulnánk tovább a hétköznapokba, mint eddig, hanem feltöltődve, reményteljesen, lelki energiával. Próbáljunk meg egy lépést tenni ebbe az irányba, talán épp a húsvéti versek segítségével megérezni valamit abból a csodából, ami a hétköznapokat élhetővé, a jövőt reményteljessé teszi.